Egészen színes képet mutatnak a fővárosi kerületek, ha az új lakások egy év alatt bekövetkezett drágulását nézzük, van kerület, ahol egy év alatt 5 százalékot alig emelkedtek az új lakások árai, de olyan is ahol a 40 százalékot is meghaladta a drágulás. Elsőként a főváros budai oldalán épülő új lakóingatlanoknál néztük meg, hogy mekkora az eltérés a mostani és az egy évvel korábbi kínálati árak között.
Megúszhatják-e az új lakások vásárlói a 2020-as áfaemelkedés miatti lakásdrágulást, ha addig nem készül el a lakásuk? Legálisnak ítéli-e meg az adóhatóság, ha akár már az alapozásnál kifizetik a vevők csaknem a teljes vételárat, hogy még az 5%-os áfakulcs alá essenek? Adnak-e hitelt a bankok jóval a használatba vétel előtt, hogy besegítsenek a 27%-os áfakulcs legális elkerülésébe? Ez a három fő kérdés foglalkoztatja manapság az új lakások piacának szinte összes szereplőjét. Ma reggel beérkezett hozzánk a Pénzügyminisztérium állásfoglalása, és az általunk megkérdezett szakértők fejében is tisztult a kép az elmúlt hetekben. Bőven maradtak azonban még gyakorlati kérdőjelek, főleg a hitelből lakást vásárlók esetében.
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
Varga Mihály pénzügyminisztert kérdezték az Inforádió Aréna című műsorban, többek között az 5%-os lakásáfa hosszabbításával kapcsolatban, amire elég egyenes, már-már egyértelmű választ adott. "Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény... Arra bíztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Az elmúlt években jelentősen emelkedő lakásárak a jövedelmek párhuzamos növekedése miatt ugyan nem rontottak drasztikusan a lakásvásárlók helyzetén, az állami támogatások ugyanakkor relatíve egyre kevesebbet érnek a piacon, vagyis a lakások és házak árának egyre kisebb aránya biztosítható az állami forrásból. Szintén jelentős a különbség Magyarországon belül az egyes területrészek között, a legkevesebbet Budapesten "éri" a CSOK, míg a legtöbbet a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.
Angela Merkel német kancellár múlt héten jelentette be, hogy a következő négy évben 6 milliárd eurót fordít majd a lakáspiaci kínálat növelésére, hogy ezzel enyhítse az egyre nagyobb méreteket öltő lakáshiányt. A tervek szerint 1,5 millió állami bérlakás fog épülni ebben az időszakban, emellett pedig adókedvezményekkel, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőkkel is támogatnák a családokat az otthonteremtésben. Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet hazánkban? Hogy áll a lakáspiac és mire lehet számítani a következő években?
Bár, mint korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a sok horrorsztori mellett akadnak szép számmal korrekt módon eljáró fejlesztők, és jó minőségben megépült lakások, továbbra is érkeznek elrettentő rémtörténetek a piacról. Olvasónk egy 9. kerületi, több lakásprojekten már túllévő fejlesztővel járta meg. A problémák hasonlóak a korábbi panaszokhoz, jelentősen csúszik az átadás és rossz minőségben készülnek el a lakások.Ezek hátterében pedig egyértelműen a munkaerőhiány áll, gyakorlatilag már bármilyen kontár munkást felvennének egyes cégek, csak legyen emberük.
Egyre sürgetőbb az áfakulcs körüli bizonytalanság rendezése, hamarosan ugyanis leállhatnak a lakásépítések, hiszen egy 2018 második felében a semmiből indított projektet már a 2019 év végi határidő előtt nem nagyon lehet majd befejezni. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban. Az áfakulcs sorsa szempontjából fontos lehet, hogy milyen lakáspolitikai célokat kíván figyelembe venni az erről való döntésnél a vezetés, vagyis szeretné-e, hogy továbbra is legyenek elérhető áron új lakások, illetve szintén fontosnak tartja-e a lakásállomány új lakások révén történő megújulását. Szintén érdekes kérdés, hogy miként alakulhatnak az állami bevételek az áfakulcs visszaemelése esetén.
Tovább bővült az építőipar megrendelésállománya, az idei év első három hónapjában 592 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák hazánkban, vagyis 8 százalékkal magasabb összegben, mint tavaly ugyanezen időszakban. Míg a magasépítések, úgy tűnik, vesztettek a lendületükből, a mélyépítési szektor jelentősen belehúzott. A megindult út- és vasútépítések ugyanis rekordokat döntögetnek- derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
A rémtörténetek ellenére azért nem akar minden fejlesztő átverni bennünket az új lakások vásárlásánál. A megbízható vállalkozók termékei is ott vannak a piacon. A piaci körülmények azonban jelentősen nehezítik a tisztességes beruházók dolgát, és a jószándék ellenére őket is átverhetik például az alvállalkozóik. Ezért fontos, hogy körültekintően válasszunk a beruházók között, amikor új lakást szeretnénk vásárolni.
Ma már sokan nem elégednek meg csupán egy egyszobás otthonnal, sőt az elmúlt években a lakott lakásokon belül a 2 szobás lakások aránya is csökkent. Változnak tehát az igények és elvárások a lakásméreteket illetően, köszönhetően az elmúlt évek 86 négyzetmétert is meghaladó épített lakásnagyságának a lakott lakásokon belül a súlyok erősen eltolódtak.
Sopron, Székesfehérvár és Kecskemét került fel a képzeletbeli dobogóra az új építésű lakások átlagárait tekintve, vagyis a megyeszékhelyek közül ezekben a városokban a legdrágábbak az új lakások - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Budapesthez képest azonban még itt is olcsón válogathatunk. A megyei jogú városokban közel háromszáz - pontosan 288 darab - projektet építenek vagy terveznek, melyek keretén belül közel 9000 lakás építése várható a következő egy-két évben. A legtöbb lakás Győrben fog felépülni, de a debreceniek is sok új lakás közül választhatnak.
A lakáspiac 2014 óta szárnyal Magyarországon, ilyen növekedésnél pedig sokakban felmerül, hogy nem alakulhat-e ki buborék a piacon. Ennek eldöntéséhez érdemes az árak alakulását a jövedelmek alakulásához hasonlítani, vagy a fundamentumoktól való eltérést modellezni. A teljes piac helyett azonban, ajánlott az egyes lokációkat jobban megvizsgálni. Egyelőre nem látszanak igazán a hűlés jelei a hazai lakáspiacon, a Portfolio Lakás Konferencia 2018 panelbeszélgetésén a szakemberek egyaránt erős első 3 hónapról számoltak be az idei évet illetően. Az új lakás vásárlások kapcsán azonban a vevők óvatosabbak lettek, már nem vesznek meg mindent, fontosabbá vált számukra a referencia. Új lakás, tervezőasztalról történő vásárlásánál ugyanakkor maga a konstrukció hordozza a kockázatot, olyanért fizetünk, ami még nem is létezik, így tökéletes védelem és biztonság nincs.
Mindenkinek van pár hasznos gondolata a legfrissebb mai lakásépítési statisztikához, így összegyűjtöttük a legfontosabbakat a piaci szereplőktől. A Portfolio Ingatlan szakmai álláspontját ebben a cikkben lehet olvasni. Lássuk tehát, hogy hogyan vélekednek a szakértők a számokról.
2018 első negyedévében 3394 új lakás épült, 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9850 volt, ami 3,4 százalékkal több, mint 2017 I. negyedévében. A számok nem okoztak meglepetést, de az építési engedélyek száma pozitív üzenetként jelzi, hogy a lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére is van, aki már 2020-ra tervez.
Egyelőre nem érkezett hír a kedvezményes áfa meghosszabbításáról, vagyis a mostani 5 százalékos kulcs a jelenlegi helyzet szerint csak 2019 végéig fog élni. Az áfa ismételt 27 százalékosra emelkedése véget vethet a mostani építési boomnak a lakáspiacon, de komoly következményekkel járhat a most épülő lakások esetében is. A jelenleg új lakást vásárlók számára ugyanis -elnézve a mostani sorozatos - csúszásokat könnyen komoly meglepetéshez és jelentősen megemelkedő vételárrészletekhez vezethet. A Budapesti Lakáspiaci Riport (BLR) adatai szerint a társasházi lakások jelentős része, közel 6 ezer átadása várható 2019 második felében, ezen belül 3500 elkészültét időzítették a negyedik negyedévre, miközben komoly csúszásokkal kell számolni az építkezések esetében. A tavalyi utolsó negyedévben a 18 ezer listázott lakásból már 8 ezer esetében volt valamekkora csúszás. Nagy kérdés tehát, hogy mennyivel érezheti magát nagyobb biztonságban az áfakulcs emelkedése miatt egy 2019 utolsó negyedéves átadással lakást vásárló vevő, mint egy 2020 első negyedéves átadású projektet választó.
Május 4-6-án a Millenáris B épületében kerül megrendezésre a Portfolio Csoport által szervezett Lakás 2018 kiállítás, ahol a legnagyobb ingatlanfejlesztők is bemutatják a már épülő és tervezett projektjeiket. A korábbi évekhez hasonlóan a Portfolio szerkesztősége idén is díjazza a legjobb lakásfejlesztéseket. Tudjuk, hogy egy új lakóprojekt objektív megítélése nagyon nehéz feladat, millió egyéni szempont van, ami alapján döntést lehet hozni, és számtalan olyan is akad, ami csak az átadás után derülhet ki. A díjakat az olvasói szavazatok alapján ítéljük oda, melyre a kiállítás megnyitásakor megrendezésre kerülő Portfolio Lakás Konferencián kerül majd sor. A közönségdíjakkal a legjobb pesti és a legjobb budai fejlesztéseket jutalmazzuk. A korábbi cikkünkben a pesti új építésű lakásprojekteket lehetett véleményezni, most pedig mutatjuk a listát, ami a budai projekteket tartalmazza. Szerinted melyik a legjobb? Szavazz te is, hogy ki kapja a díjat!
Május 4-6-án a Millenáris B épületében kerül megrendezésre a Portfolio Csoport által szervezett Lakás 2018 kiállítás, ahol a legnagyobb ingatlanfejlesztők is bemutatják a már épülő és tervezett projektjeiket. A korábbi évekhez hasonlóan a Portfolio szerkesztősége idén is díjazza a legjobb lakásfejlesztéseket. Tudjuk, hogy egy új lakóprojekt objektív megítélése nagyon nehéz feladat, millió egyéni szempont van, ami alapján döntést lehet hozni, és számtalan olyan is akad, ami csak az átadás után derülhet ki. A díjakat az olvasói szavazatok alapján ítéljük oda, melyre a kiállítás megnyitásakor megrendezésre kerülő Portfolio Lakás Konferencián kerül majd sor. A közönségdíjakkal a legjobb pesti és a legjobb budai fejlesztéseket jutalmazzuk. Az alábbiakban látható az a lista, amelyben a pesti új építésű lakásprojektek között szemezgethetünk és szavazhatunk. Szerinted melyik a legjobb? Szavazz te is, hogy ki kapja a díjat!
A kivitelezés körüli gondok számos projekt megvalósulását veszélyeztethetik, illetve jelentős csúszásokat okozhatnak, különösen a lakóingatlan-beruházások esetében. Az építőiparos cégek egyértelműen a lakásépítéseket látják a legkockázatosabb fejlesztésnek. Az OTP Jelzálogbank adatbázisában szereplő újlakás-projektek 80 százaléka már minimum egy negyedéves csúszással fog elkészülni, a kivitelezési költségek lassan az egekbe törnek, és a folyamatosan dráguló építőanyagok és emelkedő munkabérek miatt még nem is látszik a folyamat vége. A munkaerőhiányról még nem is beszéltünk, ami a problémák közül talán az egyik legsúlyosabb. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hány hónapos csúszásokat tapasztalnak a szakemberek és mekkora részt képviselnek ebben a magas árak és bérek, illetve a kapacitáshiány.
A lakásvásárlás egyben egy komoly befektetési döntés, Magyarországon általában a lakosság vagyonának nagy része fekszik ingatlanban. Éppen ezért a vagyoni helyzetünk alakulása szempontjából kulcsfontosságú, hogy hol és milyen lakást vásárolunk. Egy felértékelődő környéken történő vétel plusz hozamot biztosíthat a tulajdonos számára az átlagos árnövekedésen felül. Összességében a rendszerváltást követően nem számított rossz döntésnek a lakásvásárlás, egy legalább 15 évre megtartott ingatlan szinte végig pozitív reálhozamot hozott. Fontos azonban a helyszín, hogy hol vásárolunk, a jó lokációt, és a megfelelő minőségű ingatlant érdemes keresni.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Az Európai Unió november 22-ét nevezte ki az Európai Füstérzékelők Napjának.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Moszkva igyekszik akadályozni a fegyverszállítmányokat.
Ez ritka kombináció, de ma megtörténhet.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
